Tőzsde Stratégiák Tesztelése

Az elmúlt hat hónapban milyen eredményt ért volna el a már többször említett egyszerű stratégia?

A citigroup (c) részvényeivel való kereskedésünk első lépése 10.30.-án shorttal kezdődött volna 4,01 dolláron. 11.16-11.25-ig a papír oldalazott és nem tudta áttörni a 4,36 körüli árfolyamat. Ezt ellenállásként tekinthetjük. Támaszunk, amely a fél év alatt a papírunkat fogta 3,11-3,15 dollár körül volt. A mozgóátlag alapján elindított shortunkat 2010.02.18.-a környékén érdemes volt zárni, hisz ez az a pont, ahol a részvényünk árfolyama napon belül metszette a mozgóátlagunkat. Ezen a napon a részvényünk árfolyama 3,43 dollár volt. Így ezzel a shorttal részvényenként 58 centet lehetett keresni, ami 14,46%-os hasznot hozott volna a konyhára. Ezután a papír oldalazásba kezdett, aminek az igazi végét 03.09-én láthatjuk, azonban bátrabbak már 03.04-én is beszállhattak újra, csak most a mozgóátlag alapján a vétel (long) bizonyult jó döntésnek. A már említett ellenállásunk pedig újra megfogta a papírt 4,36 körül 03.25-én és le is pattant róla és majd csak 04.08-án tudta áttörni ezt az ellenállást a részvény. Ez az ellenállás később támasznak is bizonyult 04.27-én. Ha a bátrabb megoldást választottuk, és a papírt 03.04-én vettük meg 3,43 dolláron és most szeretnénk eladni 4,37 dolláron, akkor a realizált hozamunk 94 cent lenne, ami 27,4%. Így hozamos hozam számításával 45,82% hozamot tudtunk volna realizálni ezalatt a fél év alatt a citigroupon az egyszerű 50-es mozgóátlag segítségével.

Az OBV indikátor a forgalomra alapozva ad jelzéseket a befektetők, spekulánsok számára. Jelzésnek minősül, ha emelkedő trendben van az árfolyam és az OBV-je pedig csökken az adott részvénynek. Ilyenkor trendfordulót várhatunk, amely a bikapiac végét jelenti. Abban az esetben pedig, ha a részvény árfolyama csökkenő trendben van, és az OBV-je pedig fölfelé halad, akkor pedig az indikátorunk a medve piac végét jelzi és pozitív irányú trendfordulást várhatunk a papírtól.

Kiszámítási módja pedig úgy működik, hogy ha emelkedik az árfolyam, akkor hozzáadjuk az indikátor jelenlegi állásához az aznapi forgalmat, ha pedig csökken az árfolyam az előző napihoz képest, akkor pedig kivonjuk belőle az aznapi forgalmat.

A „Commodity Channel Index” működése azon a feltételezésen alapul, miszerint a részvények vagy más tőzsdei „áruk” értéke ciklikusan mozog, a minimum és maximum értékek sokszor megfigyelhető módon, szabályosan követik egymást. Az indikátor lényege, hogy ha felismerünk egy ilyen ciklust, megpróbálja megmutatni a pozitív vagy negatív trendek kezdetét és végét. A CCI időparamétereként javallott egy teljes ciklus (minimumtól minimumig, vagy maximumtól maximumig) 1/3-át beállítani.

Az indikátor 0 körül mozog, de úgy van beállítva, hogy az értékek 70-80%-a -100 és +100 közé essen. Többféleképpen lehet értelmezni az indikátor által adott jelzést, ha +100 fölé megy, akkor azt mutatja, hogy a részvény egy erős pozitív trendben van, tehát venni kell, ha  -100 alá esik, akkor a részvény negatív trendben van és eladni kell. Mindkét esetben érdemes zárni a pozíciókat, ha az indikátor visszamegy a -100 és +100 közti tartományba. Fordított értelmezésben, ha a CCI értéke +100 fölött van, az azt jelenti, hogy a részvény túlvett, tehát érdemes várni, míg visszamegy az indikátor +100 alá, és akkor short pozíciót nyitni. Másik esetben, ha az értéke -100 alatt van, az túladottságot jelez, és ha visszatér -100 fölé, akkor long pozíciót érdemes nyitni.

CCI indikátor élesben

A mellékelt ábrán látható, egy lehetséges kereskedés az MCD (McDonalds) részvényeivel a CCI indikátor jelzései alapján. A berajzolt kereskedés 1 db részvénnyel körülbelül 20 $ nyereséget hozott volna egy év alatt, mely körülbelül 33%-os hozamot jelent.

Mi lett volna, ha az elmúlt három évben egy sima mozgóátlag alapján kereskedtünk volna az OTP részvénnyel közép távon. Tehát, akár hónapig is tartjuk a részvényt, ha azt a jelzést kapjuk.

Sok beállítás létezik és sok periódus lehet az alapja, mi most az egyik legáltalánosabbat fogjuk alkalmazni.

Ez alapján 2007 augusztus 13-án kapunk egy jelzést (Otp árfolyam: 8500-9500), hogy esetleg eladjunk, de aztán ezt gyorsan eltűnik, majd 2007 november 5-én egyértelmű eladási jelzést ad (Akár shortolási jelzést). (OTP árfolyam: 9150). Újra vásárlási jelzést (vagy short zárát) 2009 július 13-án ad (OTP árfolyam: 3400-3000). Ekkor újra vételi jelzést is ad egyben. Ezt ma még mindig tartja is, azóta nincs eladási jelzés. (OTP árfolyam: 7300-7150)

Számoljunk utána, ha követjük ezt az egyszerű jelzést, akkor is egyszer shortolunk 9150-en és veszünk 3200-n, ami óriási hozam, majd veszünk is 3200-n és ma el tudnánk adni 7200-n. A legrosszabb pénzügy kereskedési megoldásokkal is ez több, mint 400%-os hozamot eredményezett volna. Igaz nem a legalján venne az ember és a teetjén adna el, de még mindig nagyon szép hozam. Egy ilyen egyszerű megoldással.

Érdemes figyelni a többi stratégiát is és feliratkozni a szolgáltatásokra.

p/e azaz Price per earning, azaz ár osztva nyereség mutató

Ez egyszerűen az aktuálios árat a nyereségre vetíti és ez alapján hasonlítja össze a cégeket. Az elmúlt évtized számos elemzése azt mutatja, hogy ez az egyszerű sok helyen elérhető elemzési mód sikeres tud lenni. Viszont az alábbi feltételeket sohasem szabad elfelejteni:

csak azonos iparágakat lehet összehasonlítani így, például a technológiai részvpények átlagosan mindig magasabb p/e -vel rendelkeznek mint más részvények. Ennek oka, hogy ott magasabb növekedést remélnek.

Illetve a környezetet sem szabad figyelmen kívül hagyni, például egy magyar és egy amerikai részvény esetében az alapkamatok közötti különbségek is nagy eltérést okozhatnak egy - egy p/e mutató esetén

A technikai elemzéses módszereknél tekinthetjük az egyik legalapvetőbbnek és az egyik legerősebb módszernek a mozgóátlagokat.

A mozgóátlag (moving average) egyszerűen az elmúlt néhány alkalom átlaga. Tehát az 50-es mozgóátlag, napi charton nézve, az elmúlt 50 nap átlagát jelöli. Ez arra jó, hogy a véletlenszerű ingásokat kisimítja.

Ezek után jól látható, hogy az árfolyam maga éppen esik vagy nő, mivel egy sokkal simább vonalat látunk. Ha az árfolyam a mozgóátlaga felett van az növekvő trendet jelent. Ha alatta, akkor csökkenőt.

Ez a módszer annyira erős, hogy számtalan módszer épül rá és a fundamentális elemzésnél is erőteljesen használják.

Tehát, ha az árfolyam a mozgóátlaga felett van, akkor nővekvő trend, ha alatta csökkenő.

De jogos kérdés, hogy hány periódusra nézzük a mozgóátlagot? Ez általábban a kereskedési időtávtól függ. És mindig más és más eredméyt ad.

De az elmúlt évtizedek amerikai piacát vizsgálva hosszú távon azt lehet mondani, hogy az éves mozgóátlaggal lehetett a legjobb eredményt elérni. Azaz a 250 napos átlaggal.

Ebben az esetben a közös az összes stratégiában az, hogy különböző módszerekkel megpróbálja megállapítani egy cég "valós" értékét. Ezt könyviteli adatok, vagy épp a jövőbeli bevételek jóslásából próbálja megtenni.

Ezen módszerek tesztelésénél két nagy gond van. A legnagyobb probléma, hogy egyszerűen lehetetlen eredményt hirdetni. Például kiszámoljuk, hogy x részvény 100-t ér, de most csak 50-ért árulják. Ezért megvesszük. 2 év múlva 48-t ér mindig csak. Ettől még lehet tényleg 100-t ér, de egyszerűen, ha senki sem ad érte annyit, akkor nem tudunk mit tenni. Eladjuk aztán kijön egy jó hír és felugrik 100-ra. Ekkor most jó volt az elemzésünk? Végülis igen, mert lassan de felment. Meg persze nem is, hiszen nem tudtuk mikor is lesz annyi.

Tehát az ilyen elemzés tesztelése nagyon nehézkes és bonyolult. A másik ok, pedig, hogy általában ezek az elemzések hosszú távra szolnak, így nagyon hosszú kivárni a stratégia eredményét.

Ennek ellenére különböző technikákkal, de megrpóbáljuk ezen módszereket is elemzni.

Számos technikai elemzésen alapuló stratégia van és ezeknek a típusa is nagyon változó, de egy mindegyikben közös. Mindig az árfolyam múltbeli alakulásából próbál a jövőre vonatkoztatni. Ezen jeleggéből fakadóan rövid távon azon belül is inkább daytrade (napon belüli kereskedésre) szokták használni.

Technikai elemzés kapcsán fogunk elemezni indikátorokat, alakzatokat (ezt szinte lehetetlen tesztelni, de erre később visszatéünk), olyan elméleteket, ami magát a tőzsdét írja le. És megpróbálunk tesztelni szintezéses módszereket is.

Miért nehéz alakzatokat és szintezési módszereket tesztelni? Egyszerű, azért mert ezek az összes közül a legkevésbé egzaktak.

Képzeljük el a következőt. Van egy indikátorunk, ami szerint, ha az értéke 100 fölött van venni kell, ha 50 alatt akkor eladni. (A számok most csak jelképesek). Ha ez nagyon jól működik, akkor egyszerűen írunk egy programot, ami folyamatosan eszerint kereskedik és kész már munka nélkül is milliómosok vagyunk. (Ilyen programok léteznek és működnek). De itt az ember szerepe már el is tűnt.

Mégis vannak emberek és nem csak programok a technikai elemzésből megélő között (és itt nem az elemzőkre gondolok). Ez azért van mert egy alakzatot, vagy szintet felismerni, meghúzni sokkal bonyolultabb probléma, mint azt hinnénk. Így azt nem tudjuk ma még leprogramozni, így az emberi agy, az egyetlen, ami fel tudja ismerni.

A legfontosabb, hogy tisztázzuk, hogy minden profi tőzsdéző, vagy tőzsdeguru egyetért abban, hogy stratégia nélkül elvesztél a tőzsdén. Számtalan történet kering arról, hogy valaki csak úgy belecsapott a tőzsdézésbe, de még egy se végződött úgy, hogy gazdagon hagyta volna abba. (Pedig matematikailag van rá esély a véletlennek köszönhetően, de bizonyos emberi tulajdonásgok miatt ez nem valósul meg.)

Tehát kell egy stratégia!

De milyen? Technikai elemzés? Fundamentális? Fraktálok vagy periódikus jelzések?

Mi ezen elméleteket vesszük át először egyszerűen majd egyre inkább finomítva és, ami több, mi nem csak beszélünk róluk, hanem le is teszteljük hogyan működnek.